Idén március idusán zenekarunk 20 magyar cimborával együtt készült ellátogatni a lengyelországi Krakow városába. Mikor a szervezők elküldték a koncert flyert, az rögtön nagy örömre adott okot, hiszen egy olyan német(!) banda is szerepelt rajta, akik egyetlen eddig megjelent lemezét már hónapok óta sűrűn halgattam. A német NSHC felhozatal picit egysíkú divatos bandái közül kirívó, és egyben számomra pozitív élményt nyújtó „új” bandáról van szó, az oldschool HC-ban utazó SHED NO TEARS-ről. Az eseményt hirdető anyagon két lengyel név is szerepelt, akik számomra ismeretlenek voltak, valamint a Fehér Törvény.
Ezek tudatában boldogan, bizakodva vágtunk neki a több száz kilométeres útnak, ami a társulatnak szinte minden alkalommal (hozzáteszem ezúttal is!) vidám, kellemes, kirándulásszerű utazással telt. A hegyeken átkelve még a telet idéző zsúfolt sípályák mellett haladtunk el. Szerencsére azért a célállomásunkon ettől sokkal tavasziasabb időjárás fogadott minket, na meg persze a kedves lengyel kollégák. Nagyon jó munkát végeztek a szervezők minden tekintetben! Sajnos az egyik hazai banda nem tudott eljönni, de ez persze nem rajtuk múlott. Elsőként egy jelenleg élőben egyszemélyesként működő előadó, az INVASION nyitotta meg az estét. Nem volt rossz, de engem nem is nyűgözött le különösebben.
Majd következett a német SHED NO TEARS, akik szerintem nagyon tehetségesek és minden bizonnyal hallhatunk még róluk a jövőben. Erőteljes oldschool hatecoret nyomtak,
ilyen régi vágású PRO-PAIN, MAD BALL vonalon. A basszusgitárt kezelő leányzó sajnos nem volt nagyon a helyzet magaslatán, de a többieken látszott, hogy nagyon jól összeszokott ez a társaság. Előadásuk közben már felpörögtek a színpad előtt tömörülő srácok, de mire igazán megmozgatták a közönséget, már vége is lett a repertoárjuknak. Utánuk mi következtünk a FEHÉR TÖRVÉNY. Sajnos elég nehéz így reálisan leírnom milyenek lehettünk, ezért inkább elsősorban azt ecsetelném, hogy milyen nagyszerű volt a közönség: a magyar 
különítmény már az első perctől kezdve nagyon beindult, bíztatni sem kellett őket! A lengyel, német, cseh srácok sem tétlenkedtek persze, ők is vették az adást, így azt kell mondjam fergeteges hangulat uralkodott a fellépésünk alatt! Mi is rendesen odatettük magunkat, látva a lelkesedést, a pozitív reakciókat nagyon felpörögtünk, és teljes erőből zúztunk, mint egy úthenger. Remélem mindenki elégedetten tért haza a buliról, én tutira!!! Köszönet ezúton is a szervezőknek, a lelkes hazai brigádnak, akik elkísértek, és végül, de nem utolsó sorban a blog munkatársainak, hogy közzéteszik e sorokat!
8§8!
Köszönet a beszámolóét Macinak!
.png)
