csütörtök, március 13

the end

A blogoldal megszűnik. 
Reméljük tudtunk segíteni pár olyan információ eléréséhez amit nem lehetett más csatornán eljutni. Az oldal próbálta "reklámozni" az  ns-sport fontosságát és a (mindig!) hiányzó  nemzetiszocialista nyomtatott kiadványokat. Anti-sovinisztaként a fehér európai nemzetek barátságát, egységét tartjuk fontosnak. Mindig támogattuk olyan emberek, szervezetek programjait akcióit, ami pozitív irányba mutatott és nem a kocsma rock n' roll-ról szólt. Persze kellenek a koncertek, de ha valaki csak ebbe látja a dolgokat azt elítéljük.
Köszönjük a látogatottságot!
Soha nem térünk le az útról!
88!

szombat, március 1

2 Euro von jeder verkauften CD gehen in die Ukraine Hilfe!

Újabb remek kezdeményezés a német PC Records és a zenekarok jóvoltából. Sachsonia & P18 -Herz und Hand fürs Vaterland- split lemez minden eladott darabjából, 2euró támogatás megy az ukrán bajtársaknak!
 2 Euro von jeder verkauften CD gehen in die Ukraine Hilfe!
http://pcrecords.net/contents/de/d1.html

vasárnap, február 23

Gondviselés zenekar interjú

2014 elején a Gondviselés zenekar interjút adott egy alacsony példányszámban elkészült magyar fanzine számára. Az újság megjelenését követően azonban néhány "ember" – akik többektől származó hiteles információk szerint a színtéren egy fűszálat arrébb nem tettek életükben – neheztelte jelenlétünket a lapban, miközben hamis vádakat, fenyegetéseket vágtak a főszerkesztő fejéhez, aki végül a toleranciahuszárok nyomására úgy döntött, hogy kivágja a beszélgetést a lapból. Hozzátennénk: mindezt előzetes egyeztetéssel, a mi jóváhagyásunkkal! Mivel azonban egy olvasmányos, a zenekar nézeteit, valamint álláspontját jól összefoglaló interjú született, úgy döntöttünk, hogy elérhetővé tesszük számotokra – ráadásul anyanyelvünkön - digitális formában.

Ezúton szeretnénk mindemellett köszönetet mondani annak a 2-3 "embernek", akik a szennyvízaknából kimászva, időt és energiát nem kímélve elintézték, hogy kivágjanak minket a lapból. Ennek hatására ugyanis soha nem látott mennyiségű bajtársi és baráti levelet, üzenetet, valamint telefonhívást kaptunk, és külön kiemelnénk, hogy jó érzés volt tapasztalni a másik oldalról érkező vállveregetéseket, hiszen ez is azt bizonyította, hogy ma már csak
azok gondolkodnak oldalakban, akik a tolerancia nevében gyűlölködve semmibe veszik
embertársaikat, miközben még soha nem mozdultak ki a biztonságot jelentő négy fal közül, hogy megismerjék az igazi világot és az igazi ellenséget. Az igazi ellenség ugyanis nem mi vagyunk, de ez nézőpont kérdése! Nyilvánvaló, hogy a gyűlöletet és rombolást génjeikben hordozók számára azok vagyunk, de ez a kirekesztés csak megerősít minket hitünkben, hiszen ez is egy visszaigazolás arra vonatkozólag, hogy a jó úton haladunk.

Szóval köszönet nektek, akik csak a hátunk mögött mertetek "keresztbe tenni" nekünk, többet segítettetek ezzel a zenekarnak, mint gondolnátok. A "toleranciátokkal" tehát mégis csak tettetek valamit a színtéren, a kérdés mindössze részünkről az: szerintetek megérte? Mi köszönjük a törődést!



--
A megszokott érzéseken túl, a vágy erősen él benned
Valami jobb és igaz iránt, amit a polcról levenni nem lehet"



Mutatkozzatok be, milyen posztot töltetek be a bandában, milyen egyéb zenei tevékenységet
űztök, mit kell tudni a mindennapi életetekről, stb.

Roli: Egyszerű, hétköznapi életet élünk, amit megpróbálunk feldobni azzal, hogy másokkal is
megosztjuk mindazt, amit gondolunk, méghozzá a zene segítségével. Attinak és nekem is
kiemelkedően fontos a mindennapi életben a család, az öngondoskodás, valamint a gondviselés,
méghozzá az élet minden területén. Egyedül nekem vannak jelenleg aktív zenei projektjeim, de
egyik sem abból a műfajból, mint a Gondviselés.
És a másik két tagról ugyanezt:
Roli: Róluk annyit érdemes tudni, hogy olyanok, mintha az ikertestvéreim lennének.
Kinek az ötlete volt a Gondviselés létrehozása, hogyan jött össze ez a négy ember, hogy
elkezdjen zenélni, mi volt az alapkoncepció az alapításnál? Mikor alakultatok, hány
számotok van kész, milyen anyagotok jelent meg eddig?

Atti: A Gondviselés egy hosszú folyamat eredménye. Én az eddigi zenekaraim arculatával már
nem igazán tudtam azonosulni, beleértve a mondanivalót, illetve a zenei részt, és jó néhány
dalszöveg pihent a fiókban, illetve alapötlet a fejemben, amik a jelenben inkább foglalkoztattak.
Roli egy beszélgetés alkalmával említette, hogy terveiben szerepel létrehozni egy dallamos
hardcore projektet, aminek a zenei vázát ő alkotná, és ehhez akar majd bevonni valakit, aki
felénekelné a dalokat. Említettem neki, hogy én is valami hasonló dologgal szeretnék foglalkozni,
de csak projekt szinten, illetve hogy egy volt zenésztársammal tettünk is lépéseket már ez
irányba, de a dolog hamar elhalt, mivel az ő többi projektje előnyt élvezett nála. Rolinak
mutattam néhány dalszöveget, aki a tartalommal teljesen egyetértett, és hamar kreált is ezekre a
szövegekre zenét, amelyekkel viszont teljes mértékben én tudtam azonosulni. Így a két külön út
hamar egybeforrt. 2012 évelején egy rakat kész dal megvolt, és már csak az én munkám volt
hátra, amit a nyár folyamán készültem is véghezvinni, de az élet ezer és ezer akadályt állított
elém, ami gátolt abban, hogy az éneket felvegyük. Erre egészen 2013 Nagypéntekéig kellett
várnunk, amikor végre eljutottam a stúdióba, majd jött a csorda és a keverés amit Roli zseniálisan
oldott meg. Az önelégültség leghalványabb gondolatától mentesen, bátran jelenthetem ki, hogy
ez az anyag az, amivel a közel két évtizedes zenei "alkotásaim" közül a leginkább elégedett
vagyok. Nyilván ez a legfrissebb anyag jelenleg az életemben, de itt nem érzek hiányosságot,
leszámítva egy-két énekmegoldást a részemről, de egy képzetlen ne akarjon a magaslatokba törni.
Jelen pillanatban az "Építs, előre!" anyaggal rendelkezünk, illetve készítettünk egy dalt egy
2014-ben megjelenő válogatásra, amelynek ének részét hét meghívott barátunk részvételével
oldottuk meg.
Roli: Annyival egészítenem ki Attit, hogy a közös zenélés előtt még felmerült, hogy mindketten
mélységesen tiszteljük a Hold X True munkásságát, ami engem annak idején arra ösztönzött,
hogy létrehozzak egy ilyen projektet, mert ez a zenekar a szövegeivel és a zenéjével minden
túlzás nélkül megváltoztatta az életemet. Egy ilyen formációt szerettem volna én is, amihez
Attiban találtam meg a tökéletes társat mind a hang, mind az eszme, mind a kreativitás terén.
A zenekar neve egyfajta vallásosságra utal, illetve az „Ember a Természet Felett” dalban
szóba is kerül Isten neve így nagybetűvel. Eszerint vallásosak vagytok, esetleg hisztek a
keresztény értékrendszerben?

Atti: Az én felfogásom szerint maga a gondviselés kifejezés nem feltétlenül kell, hogy vallásos
alapra épüljön, feltéve, ha egy ateista is tud hit és vallás nélkül gondviselést vállalni. A magam
részéről nem beszélhetek vallásról, ellenben hitről igen. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon
fontos dolog (lenne) minden ember számára. Talán a mai emberiség hanyatlását a hit hiánya
okozza, túlságosan önközpontúvá és gyökértelenné, ezáltal sebezhetővé váltak az emberek. Túl a
Krisztusi koron, egyre inkább látom az értéket a kereszténységben, szemben a régi énemmel.
Egykori énem hajlamos volt a kereszténységet és az egyházat egybemosni, még ha a kettő
egymáshoz is tartozik, de mégis külön kell kezelni a két dolgot. Az egyház bizonyos részei
fertőzötté lettek, amelyben olyan dolgok kerültek előtérbe, mint a hedonizmus, egoizmus,
materializmus, ez vitathatatlanul rossz. Ezen dolgok ellen lépett fel Luther Márton, aki nem
megreformálni, hanem megtisztítani akarta az egyházat. De mint az élet minden területén, itt se
általánosíthatunk, a keresztény egyházon belül is megvannak a tiszta vonulatok. A jelenlegi
életképek azt mutatják, hogy azokban az országokban, amelyekben az emberek erős hittel
rendelkeznek és a vallásra is nagy figyelmet fordítanak, létjogosultak a fennmaradásra, szemben
azokkal a főleg nyugat európai országokkal, amelyek önmaguk kardjába dőltek.
Roli: Jómagam egyáltalán nem vagyok vallásos, de a hitem az erős, illetve maximálisan el tudom
fogadni a keresztény értékrendszer nagy részét, de ezek leginkább azok a „törvények”, amelyek
íratlan formában az én értékrendemnek is megfelelnek.
Feltűnt a borítón az alkohol/cigi/fecskendő piktogramok alapján, hogy megvetitek a
tudatmódosító szereket, valamint a mail címben is X van. Eszerint straight edge hardcore
banda lennétek? Roli, rólad tudom, hogy nem iszol, ez elmondható a másik három tagra is?

Atti: Igen, mindenképp rossz dolognak tartjuk, az általad említetteket, és az emberiség
hanyatlását tekintve ezen szereket felelőssé is tesszük, de a zenekart nem mondanánk straight
edge-nek. Ezen szerek nélkül való élet, mindannyiunknál természetes dolog, mindenféle görcsös
megfelelési kényszer és elvárás nélkül. Én egy évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag straight edge-nek
tartottam magam, de ezt is csak azért, mert így könnyebb volt az emberekkel megértetnem
magam, így sokszor elkerülhető volt a hosszas magyarázkodás, hogy mit miért nem teszek. Soha
nem húzgáltam magamra X-et, mert úgy véltem nem nekem kell "megbélyegeznem" magam,
azért, mert én a hedonizmustól mentes úton járok, legyen az megbélyegezve, aki akaratgyenge és
útja a káoszba torkollik. Nem szoktam kérkedni azzal, hogy a straight edge életvitelt vallom és
képviselem, de egyfajta útmutatásként felvállalom a dolgot, és ha már egy ember is van, akinek
utat mutathatok, akkor miért ne vállalnám a straight edge jelzőt?
Soha nem beszéltünk még arról, hogy a Gondviselés egy straight edge hardcore zenekar vagy
sem, de ha a jövőben arra van szükség, hogy emberek szemét nyissuk fel, akkor ha kell straight
edge hardcore zenekarnak nevezzük majd magunkat. Az X a mail címbe viszont azért került,
mert a gondviseles@gmail.com név már foglalt volt, így nem szerettem volna klisés címet, mint
pl. a gondviseles-zenekar vagy gondviseles-band így jött az X a névbe.
Roli: Nem vagyok straight edge, számomra egyszerűen mindig is természetes volt, hogy nem
iszom és nem drogozom, soha nem is érdekelt ez a deviáns viselkedési forma, és ezzel
kapcsolatban eléggé radikális véleménnyel is vagyok, mert szerintem az efféle szerekkel az
emberek csak az állati sorba taszítják saját magukat, a büszkeségüket és a tartásukat. Elég sok
rosszat láttam magam körül ahhoz, hogy ezt a kijelentésemet bármikor felvállaljam! És nincs
középút sem! Atti nagyszerűen megfogalmazta ezt az „Illuzíók rabja” című dalunkban, amibe
olyan jól beleszőtte a nézeteimet, hogy teljesen rájuk ismertem benne. Soha nem akartam
hangzatos kifejezések mögé bújni, gyűlöltem is magyarázni azt, ami nekem természetes.
Ellenben, ha tényleg az kell ahhoz, hogy felnyissuk más emberek szemét ezzel kapcsolatban,
akkor nyugodtan süssék ránk a straight edge jelzőt, hiszen ez a vonulat nagyon szimpatikus
számomra is, de nem volt szükségem címkékre ahhoz, hogy én így éljek. Nekem ez a normális!
Manapság szokás mindenkit ideológiai skatulyákba helyezni, a Gondviselés esetében viszont
nehezebb dolgunk van, hiszen egyáltalán nem vagytok egy totálpécé banda, ugyanakkor a
manapság oly divatos neoliberális nézetek propagálását még nyomokban sem találom a
szövegek közt. Utálom ezt, de te be tudod helyezni a bandát egy ideológiai áramlat mögé?

Atti: Nem szeretnénk egyáltalán a Gondviselést beskatulyázni, ez volt az induláskor tett
"koncepció" egyike. Örvendetes dolog, ha az általad megnevezett egyik áramlatot se tudod
felfedezni zenénkben, de ha ezen tömörülések képviselői (is) már azonosulni tudnak
mondanivalónkkal, már megérte a papírra vetett sorokat zenévé formálnunk. Ha már itt tartunk, a
zenénket mi direktben nem soroltuk be egyik szubkultúrába se, mondván, hogy nem akarunk
sztereotípiák közé szorulni, te hardcore jelzővel illettél minket, ez egy megtisztelő dolog a
részedről, de ha valaki punkhardcore-nak, Oi!-nak tart minket, szíve joga. Ha zenénket hallja
jobb és bal fül, az egy természetes dolog, és távol álljon tőlünk, hogy gyűlölet és szitokszórással
bárkinek is kijelentsük, hogy a zenénk nem neki szól. Ehhez nincs "jogunk" és ha ezt meg is
tennénk, akkor beállnánk abba a bizonyos „bólogatójánosok” sorába, amely ma egyre inkább
gyarapszik. Mi nem akarjuk meghatározni azt, hogy a zenénk kinek szól. Kissé liberális gondolat,
de a Gondviselés tekintetében érvényes Kodály Zoltán "a zene mindenkié" kijelentése.
A fentire példa, hogy az „Ember a Természet Felett” dalotokban a homoszexualitást
természetellenesnek ábrázoljátok (az egyszerűsítés kedvéért a nagyon demagóggá vált
homofób kifejezést használom rá), a „Gyöngyszem” pedig a női nemet dicséri és
magasztalja, akár egy anarcho-feminista propagandairat. Tehát nem vagytok egy
mindennapi banda. Fontos számotokra, hogy ily módon is túlmutassatok a skatulyákon?

Atti: Igen, valóban demagóg kifejezés és ez esetben értelmetlen a homofób jelző erre a dalra.
Egyszerűen csak egy útmutatásról van szó, leegyszerűsítve úgy is mondhatnám, hogy aki a tűzzel
játszik, ne csodálkozzon, ha megégeti magát és az időn túlmutatva balesetet szenvedett, ne
másokat okoljon a balesetéért.
A "Gyöngyszem" egyáltalán nem tekinthető anarcho-feminista propagandának, hiszen ebben a
szerzeményben egy szóval se dicsőítjük a biológiai értelemben vett női nemet. Magát a nőt
nagyon is tiszteljük, de különbséget kell tennünk Nő és "nő" között. A mi értékrendszerünkben
az, ki csak biológiailag tekinthető "nőnek", még nem érdemli ki a tiszteletet, a tisztelettel azon
nők irányába tartozunk, akik úgy élnek, gondolkodnak mint a klasszikus értelemben vett Nő.
Tudja és gyakorolja az ő természet által rászabott szerepét. A dal a nőről, a férfi hű társáról szól,
akit nagyon pontosan egy barackhoz lehet hasonlítani, mely kívül puha és törékeny, de ott bent
kemény és sebezhetetlen, mint a gyümölcshússal körülövezett mag. A természet által formált
nőről való gondviselés képezi ezen dal vázát. Sértések nélkül, az ő fontosságát és erényeit
dicsőítjük.
Az XXX pedig azt jelenti, hogy 18 éven aluliaknak nem ajánlott pornográf szövegeket
tartalmaz a booklet? (Haha)

Atti: Ez egy útmutatás a megtévelyedettek számára.
A szövegek alapján nekem egy nagyon komoly gondviselés-értékrendszer szűrődik le,
melynek központjában a „tradicionális”, tehát nem modern értékek állnak, mint a család
szentsége, vagy a természet mindenhatósága. Össze tudod foglalni, milyen értékekről
énekeltek, miket tartotok fontosnak a mai világban, illetve a saját életetekben milyen
értékrend szerint éltek?

Atti: A mai világban bizonyos érdekek minden erőt megmozgatva azt szorgalmazzák, hogy
olyan mint egyén megszűnjön, és csak egy manipulatív tömeg létezzen. Természet- és
rendellenes gondolatokat erőltetnek ránk. Egyszóval azt a képet akarják felállítani, hogy ami
eredendően jó, azt most a tömeg rossznak lássa, és ami eredendően rossz, valamint
természetellenes, azt a bólogató tömeg feltételek nélkül elfogadja. Ma, ha tradicionális értékekről
merészel valaki beszélni, nyakába akasztják egyből a "gyilkosfasisztanáci" táblát és hát, mint
ismeretes ezen táblával a nyakban nagyon nehéz a mai bűnös világban érvényesülni. Elvárják a
toleranciát, de ugyanakkor a bűnös világ szolgálói egyáltalán nem tolerálnak semmit, ami az ő
érdekeikkel, világuralmukkal szemben áll, sőt továbbmenve mindent megtesznek, hogy
elnémítsák a még gondolkodásra, szembenállásra képes emberegyedeket. Említek neked egy
nagyon jó példát. Ma, amikor minden arról szól, hogy az afrikai és ázsiai emigránsokat feltétel
nélkül fogadjuk be, mert ők ugyanolyan emberek, mint bárki más a világon, addig Izrael köp erre,
és zárt kapuk állnak az oda letelepedni szándékozókkal szemben. Gyűlölet és üldöztetés övezi
őket. Mi ez, ha nem kettős mérce? Ebben a fene nagy toleranciát hirdető világrendszerben, hogy
lehetséges ez? Tovább menve, hogyan lehet az lehetséges, hogy az anyagi javakban dúskáló
rendszer kiszolgálói a perifériára szorított emberek sorsa felett ítélkezhetnek? Ezer és ezer sebből
vérzik az a világrendszer, amit erőszakkal akarnak velünk elfogadtatni, jólétről beszélnek, de ez
nem más, mint a valós problémákról való szándékos figyelemelterelés.
Gyakorlatilag, ha az ember harmóniában él a természettel, a helyes úton jár, minden más út, ha
közhelynek is számít, de a pokolba vezet. Csupán ennyire korlátozódik a mi értékrendünk.
Mint minden hardcore banda ti is kritikusan szemlélitek korunkat. Milyen értékrendbeli
válsággal küszködik a mai társadalom, és ti milyen megoldást láttok ezekre a gondokra?

Roli: Elég csak körülnézni ahhoz, hogy láthassuk, milyen problémák vannak. Atti már többet is
szóba hozott a fentiekben, összességében azonban nem nehéz tisztán látni, hogy a mostani
értékrendbeli problémák már rövidtávon is katasztrófához vezetnek majd. Hogy mire gondolok?
Felsorolni is nehéz lenne, de én értékrendbeli problémának gondolom például ezt az elképesztő
mértékű környezetszennyezést, ami tudom, hogy lerágott csont, mindenki tud róla, de mégsem
tesz ellene szinte senki sem. Ennél is súlyosabb probléma, hogy az utóbbi időben a családi
értékek, a hagyományok eltűntek. Család, ősök, gyökerek nélkül az emberiségnek nincs jövője,
az emberek csak céltalan, múlt nélküli bio-robotok lesznek, akik elvégzik a munkájukat,
megeszik a multik által rájuk erőltetett szemetet, majd leülnek a televízió elé, ahol nagyra nyitják
a szájukat, hogy ott is lenyomják a torkukon a moslékot. Agymosottá vált a társadalom, ami
egyre betegebb, perverzebb és ijesztőbb irányba tart! Gondolj bele, szerinted normális az, ha
életerős férfiak homokost csinálnak magukból, lányokként nyafognak és úgy öltöznek, mint a
barátnőik? Milyen édesapák lesznek ezekből az emberekből? Hovatovább, milyen gyermekeket
tudnak majd felnevelni ezek az emberek? Szerinted normális az, ha 10-12 éves éretlen lányok
odaadják magukat bárkinek és bármikor? Belőlük milyen anyukák lesznek, és milyen
gátlástalanná válnak majd a lányaik? Amíg olyan példaképeket állít eléjük ez a társadalom, de
leginkább a média, és a médiát mozgató hatalom, addig a helyzet egyre rosszabb lesz, és ez most
csak néhány kiragadott példa volt a sok közül, folytathatnám a családok széthullásával is, hiszen
bármennyire is hihetetlen, erre is hatással van a fogyasztói társadalom. Ami régen elromlott,
elvittük egy mesterhez, és megjavítottuk. Ma kidobjuk, és azonnal újat veszünk. Elképesztő, de
ma a legtöbb párkapcsolat is így működik. Vajon milyen gyerekek nevelkednek fel a
folyamatosan széthulló családmodellek láttán? Bele sem merek gondolni! Fel kellene már
ébredni, hogy a jelenlegi gyerekekben és tinédzserekben a felnövő társadalmat és generációt
látjuk, ami a jelenlegi álláspont szerint deviáns és korcs lesz. Hogy mi lenne a megoldás? Bár
már a 24. órában vagyunk, szerintem a helyzet még visszafordítható lenne. Ezt nem feltétlen a
pártpolitikában látom, habár egy erős, már-már diktatórikus vezetés tehetné helyre a
legkönnyebben a dolgokat – ez azonban túl komplikált és túl veszélyes ahhoz, hogy
foglalkozzunk vele, nem mellesleg megvalósíthatatlan is a jelenlegi világban. Ennél azonban
szerintem sokkal hatásosabb lenne, ha alacsonyabb szinteken találnánk megoldást a problémákra.
A legkönnyebben a szülők tudatosságával lehetne célt elérni, de mivel a fogyasztói társadalom
miatt manapság nemhogy élni, gondolkodni, hanem nevelni sincs idejük a gyerekeket – ezen is
változtatni kellene –, ezért óriási felelősség hárul az oktatási intézményekre, így olyan tanárok,
foglalkozások és szakkörök rendszeresítésre, akik nem azt sulykolják a gyermekeinkbe, hogy
„szülő van és nem anya, meg apa”, illetve „majd te eldöntöd, hogy fiú leszel vagy lány”, mert
ezzel a társadalom és a civilizáció végét érhetjük el – méghozzá rövid távon. Az iskolákban
kötelezővé tenném például az etikát, a nem a győztesek által írt, hanem a valódi történelem
oktatását, ezen felül pedig bevezetnék egy olyan tárgyat, ami a gyerekek nemzeti érzelmét,
kötődését erősíti, illetve egy olyant, ami felkészíti őket az életre, ergo a fiúkból igazi férfit, a
lányokból igazi nőt varázsol, nem egy céltalan és identitások nélküli robotot, akiknek fogalmuk
sincs mit kezdnek magukkal az iskola elvégzése után. Fontos lenne továbbá a deviáns
viselkedésű gyerekek elzárása normális társaiktól, hogy egy tudatos oktatási rendszer
megvalósításra kerülhessen. Aki csak negatív értékeket tud hozni otthonról, az nem való olyan
gyerekek közé, akik tanulni szeretnének, hiszen egyetlen gyenge elem egy egész csoportra
beláthatatlan következményű hatásokkal lehet. Ezekkel az alapokkal el lehetne indulni egy
egészséges értékrendű társadalom irányába, de hangsúlyozom, ezek csak az alapok.
A kritika mellett ugyanakkor pozitív üzeneteket fogalmaztok meg, az Építs, Előre! kissé
vulgármarxistán ható jelszava is erre utal, de a Gyöngyszem, vagy az Illúziók Rabja
rendesen buzdít az önálló gondolkodásra, a tartalmas életre. Ehhez valami hozzáfűznivaló?

Roli: A fentiekben szerintem mindent elmondtam, amit erről a témáról gondolok. Önálló
gondolat nélkül, csak előre megálmodott szerepeket játszunk, úgy táncolunk, ahogyan a hatalom
és az érdekcsoportok fütyülnek. Ne kövessünk másokat, ne másoljunk másokat, hanem
próbáljunk meg egyediek és eredetiek lenni, gondolkodni, kreatívnak lenni, álmodni és
álmodozni, nem mellesleg pedig hinni abban, amit teszünk, de mindezt az erkölcsösség és az egy
és igaz út ösvényén úgy, hogy közben ne féljünk átvenni őseink hagyományait, illetve pozitív
példáját.
Miért tartjátok természetellenesnek a „másságot”? A dalban felteszitek a kérdést: „Miért
kell az embernek a másság útjára lépni?” Véleményed szerint az, hogy valaki buzi egy
választott út, vagy egy gének/neveltetés által determinált sorsszerűség? Mit szólnátok hozzá,
ha pl. gyereketek meleg vagy heroinista lenne (melyik az elfogadhatóbb)?

Atti: Az ember természet adta feladata a fajfenntartás, minden más csak belemagyarázás és a
természet rendjének megerőszakolása. Egy a mai világban erőltetett "útnak" számit az, ha valaki
buzi. Azt nem vonjuk kétségbe, hogy sok beteg ember létezett már az ősi időkben (ezt mindig
pajzsként állítják maguk elé), és létezik a földön ma is, de azt már kétségbe lehet vonni, hogy ezt
terjeszteni kell-e főleg olyan erőszakosan ahogyan ma ezt teszik. A manipulatív média és
különböző jogi aktivisták zászlójukra tűzték ezt a témát és úgy beszélnek róla, mintha
létfontosságú dologról lenne szó. Vannak olyan országok, ahol már a szinte még önálló
gondolatokkal se rendelkező gyermekek között propagálják a homoszexualitást ahelyett, hogy az
erkölcsi útmutatót kapnának. Hisszük, hogy minden csak neveltetés és impulzusok kérdése és az
utolsó kérdésedre a válasz: Taigetosz.
Roli: A legutolsó kérdéshez szeretnék hozzátenni egy apró megfigyelést! Másfél éves jelenleg a
kisfiam, így elég friss élményeim vannak ezzel kapcsolatban. Ezek a kis csöppségek okosabbak,
mint gondolnánk, a maguk kis egyszerű módján. Az egyik megfigyelésem, hogy Levente fiam
egyrészt automatikusan nyúl mindenért, ami fiús, jobban érdekli az autó, mint a lányos
plüssfigura, de ha nagy ritkán mesét nézünk vele a tévében, akkor is jobban lekötik a fiús játékok
reklámjai, mint a lányos játékoké. Ez vajon véletlen? A másik megfigyelésem, hogy ezek a picik
mindent leutánoznak, amit látnak, ez igaz a viselkedésükre és a beszédükre is! Szent
meggyőződésem, hogy amennyiben rendes családpélda van a gyerek előtt, hogy apu erős, apu
dolgozik, apu megvéd minket a bajtól, hogy apu összetartja a családot és a többi – a női értékeket
sem szeretném kicsinyíteni, hiszen egy család életében ugyanolyan fontos szerepe van a másik
félnek is, de most nem sorolnám fel külön –, akkor az a gyerek biztosan nem szenved majd a
nemi identitás zavarától. Ugyanez igaz a drogokra is! Szóval ez nem a véletlen műve, ez egyedül
neveltetés kérdése, a szülő felelőssége, akárcsak az összes kialakuló deviancia!
Azt veszem észre, hogy a kortárs hardcorepunk színtéren, ha valaki véleménykifejtésében
átlép egy bizonyos határt (a politikai korrektség kereteit), mindenki megszólja, mondván
náci. Ez nagyon érdekes, mert elvileg a baloldaliság jelszavai között ott szerepel a
„tolerancia” is. A Kritika Hangja erről szólna?

Atti: Ki és minek alapján állítja fel ezt a bizonyos határt? Úgy tűnik, hogy magát a hardcore
színteret igyekeznek eltolni egy liberális irányba, megfűszerezve azt egy kis marxista
ideológiával. A baj az, hogy megfelelési kényszertől fűtött emberek ezt szó nélkül el is fogadják,
mondván nem akarnak konfrontálódni, de ha jobban a dolgok mögé nézünk a hardcore-nak ez
lenne a lényege, tehát így sokan megtagadják magukat. Ez a tolerancia lovagjainak egy
elfogadhatatlan dolog, de ezzel is azt a képet festik le, miszerint mégse annyira toleránsak. Ezek a
tolerancia lovagok megszabják, hogy ki is hallgathatja az ő zenéjüket és ki/mi lehet hardcore.
Magyarországon tudunk olyan koncertről, amelyre igyekeztek elmenni gyilkosfasisztanácik, de a
tolerancia lovagok annak a rendszernek a kiszolgálóitól, rendőreitől kértek segítséget, hogy ezt
megakadályozzák, amely ellen ők is hangzatos jelszavakkal állnak elő. Vagyis nem csak a
tolerancia bukott meg, hanem az ő rendszerellenességük is. A "Kritika hangja" arról szól, hogy
lehetsz te bármilyen szubkultúra, mozgalom részese, harcos zászlóvivője, de ha aktivitásod abban
ki is merül, hogy a valóban aktív cselekvéseket mindig csak bírálod, az nem visz előre senkit és
semmit.
Roli: Most felhozhatnám a Hold X True példáját, de sajnos van elegendő sajátom is, így név
nélkül szeretnék itt leírni egy kis történetet a „csodálatos” magyar színtér toleranciájáról, illetve
arról, hogy mennyire gondolják magukat komolyan a megmondó emberek. Nem titok, hogy én
annak idején dobosként benne voltam egy szombathelyi HC/metalcore zenekarban. Bár
Szombathely volt a székhelyünk, én sosem tartottam magunkat S.C.H.C. bandának, de ismertük
az elnevezés alatt futó jeles képviselőket, egy épületben próbáltunk és így tovább. Tényleg nem
akarok zenekar- és személyneveket mondani, de rólunk tudni kellett, hogy nem voltunk egy
átlagos HC banda, egyikünk sem szimpatizált a szélsőbalos és a liberális nézetekkel, mert én
például már akkor sem oldalakban gondolkodtam. A lényeg, hogy amikor szerettünk volna
játszani mondjuk az S.C.H.C. fesztiválon, érdekes módon sosem volt hely számunkra, holott
Pestről, Csornáról meg Egerből tudtak zenekarokat hívni pénzért, mi meg ingyen is elvállaltuk
volna. Ellenben amikor jött valami nagy zenekar – konkrétan a Go it Alone játszott
Szombathelyen –, és kellett volna komplett felszerelés az összes bandának, akkor érdekes módon
jók voltunk, akkor nem volt baj, hogy úgymond nem ugyanazt a szöveget fújjuk. Tudnék még
rengeteg ilyenről mesélni, például emberekről, akik a leghangosabb aktivistái a mai HC
mozgalomnak, a leghangosabban ítélkeznek az interneten, de amikor személyesen találkozunk,
amikor ott áll előttem, úgy beszélgetünk, mintha egy alomból származnánk, hiszen van egy
halom közös vonásunk, rengeteg hasonló gondolatunk, nagyon jól el tudunk beszélgetni, csak
éppen én az ő szemükben nem vagyok politikailag korrekt. Ez tolerancia? Ez egyenesség? Nem,
ez szerintem totális képzavar és álszentség, ami az én értékrendembe nem fér bele!
Az Illúziók Rabja a tudatmódosító szereket (alkohol, drog) egyfajta menekülésnek írja le a
gondok elől. Ha így van, milyen más módon lehet elmenekülni a hétköznapok szürkesége,
visszássága elől? Nem gondoljátok, hogy egyes embereknek szükségük van effajta
kikapcsolódásra?

Atti: Nem értem, hogy miért kell elmenekülni a problémák elől, miért nem lehet azokkal szembe
nézni? Talán ettől ilyen beteges és gyenge a társadalom, hogy mindig csak az önös érdeket tartja
szem előtt és valami természetellenesbe kapaszkodva várja a megoldást. Talán ez ügyben is a
természet lehet a segítségünkre. Ha az ember néhány napra visszahúzódik a természetbe és
kizárja a mindennapos problémákat, az segítség lehet, legalábbis nálam ez működik. Ehhez nem
kell önmagadból kifordulva várni a változást. E mellett léteznek számtalan tradicionális, vagy
akár nevezhetjük spirituális gyakorlatoknak is, amelyek segíthetnek a kritikus időkben.
Roli: A kérdésedre egy teljesen költői kérdéssel válaszolnék: miért lenne szüksége bárkinek is az
önpusztításra, valamint arra, hogy elmeneküljön a problémák elől? Ez szerintem nem normális
dolog…
A Gondviselés a Munkásosztály hangja... Munkások vagytok a privát életben, vagy mi ez a
kijelentés és a fogaskerék a borítón?
Atti: Természetesen azok vagyunk, és ez nem csak egy divatos megnevezés a részünkről. Úgy
gondolom, hogy egy normális társadalmi rendszerben ennek így kellene lennie és nem szabadna,
hogy ekkora megdöbbenést váltson ki, mint belőled. A fogaskerék szimbolizálja a munkát, az erőt
egyfajta szociális értékrendet, gondviselést.
A borítóban még szerepel egy mondat is: „Ne támogasd a világhódító kapitalizmust, termelj
meg mindent magadnak!!!” Ti falun éltek és magatoknak termelitek a
zöldséget/gyümölcsöt? Milyen alternatívát láttok a kortárs „kapitalizmus” jelzővel illetett
valamire? Gondolok itt a politikai (parlamentáris demokrácia), a társadalmi rendszerre
(fogyasztói társadalom), és a mögötte álló eszmére (neoliberalizmus).

Atti: Kérdésed első felére válaszolva, ami engem illet, én nem falun élek, lakótelepen
nevelkedtem, de néhány éve egy tanyán élek Kedvesemmel és próbálkozunk a gyökerekhez
visszanyúlni. Nem beszélhetünk 100%-os önfenntartásról, mert ahhoz, hogy ez kialakuljon,
biztos tapasztalatokra van szükség, amelyek a gyakorlatban jól működnek és az, hogy ez
létrejöjjön sok-sok éves előkészület és folyamat kell, hogy legyen. Mintegy 100 fából álló
gyümölcsössel rendelkezünk, amelyek bőségesen ellátnak minket, és ami nem utolsó szempont,
hogy ezt tudatosan úgy alakítottuk ki, hogy kora nyártól kezdve késő őszig mindig meglegyen a
vitaminforrás. Illetve a zöldségekre is ez érvényes, igyekszünk úgy megművelni a földet, hogy az
minél szélesebb körben táplálékot adjon számunkra.
A termesztéshez hozzájárul még a betakarítás és a tárolás, a tartósítás, amik nagy odafigyelést
igényelnek. Igyekszünk az egészségre káros tartósítószereket kizárni az életünkből, de mivel a
világhódító kapitalista rendszer érdeke úgy kívánta, ezen régi hagyományos tudásokat
szándékosan elzárták, ezeket próbáljuk felkutatni, a gyakorlatba átültetni, amik néha
bonyodalommal és a fáradtságos munka eredménynek az elveszítésével járhatnak, de a céltól ez
nem tántorít minket el. Nem utolsó sorban, ha a betegségtől, fertőzésektől hemzsegő
világrendszer felborul, akkor azoknak, akik az ősi hagyományos úton járnak, nagyobb eséllyel
rendelkeznek, mint azok, akik a városokban élnek egymás hegyén-hátán. A jelenben, amikor a
komfort elvakítja az embereket, nehéz azt elképzelni, amiről egyre többen beszélnek, de a
világrendszer megbukása egyenes folytatása a polgárháború és a víz, villamos energia, élelem
nélküli nagyvárosok pokollá válnak. Ne legyen igazam, de az ébredés sok mindenkinek fájdalmas
lesz. Ezért mindenkinek, akiben ott van a túlélési szándék és van rá lehetősége, csak ajánlani
tudom ezt az életformát. Nem mondom, sok nehézséggel jár, de a természet közelsége és az általa
adott sok gyönyör, feledteti ezeket.
Ha az emberek időt és egy kis odafigyelést szánnak önmagukra, látniuk kell, hogy a vidéki
kisemberek számtalan élelem beszerzési forrást biztosíthatnak mások számára is. Az
ismeretségemben sok olyan ember van, akik az önellátás mellett termelnek és előállítanak annyi
pluszt, hogy másokat is kiszolgáljanak azzal. Zöldség, gyümölcs, húsok és különböző húsáruk,
tejtermékek, méz és mindezek elegyét képező feldolgozott termékek. Ne fossza meg senki
önmagától a lehetőséget, hogy normális élelmiszerekhez jusson és megvásárlásával ne a
kapitalizmust szolgálja, hanem azokat a gazdákat segítse megélhetéshez, akik a kalmárszellemű
kereskedőket kihagyva első kézből adják át neked a terméket.
Roli: Ez nálunk nem csak egy üres mondat, egy jól csengő jelszó, mint amilyen például a
tolerancia azoknál a hardcore zenekaroknál, akik éppen, hogy intoleránsak mindennel szemben,
ami szerintük más. Jómagam falun élek, sosem szégyelltem ezt, inkább büszke vagyok rá, mint
ahogyan arra is, hogy amennyiben összeborul ez az egész kizsákmányoló rendszer – mert senki
se ringassa magát álmokba, már nincs sok hátra –, akkor én nem fogok sem megfagyni, sem éhen
halni, sőt mi több, még a családomat is meg tudom majd védeni, ha kell! Én beleszülettem az
önfenntartásba, és bár nem termelünk annyifélét, amennyi elég lenne nekünk, de ha nagyon
szükség lenne rá, húsból, zöldségből és gyümölcsből is elegendőt be tudnánk takarítani ahhoz,
hogy kicsit szűkösen, az extrákról lemondva, de fennmaradjunk, hiszen húst, zöldséget és
gyümölcsöt így sem kell vennünk, csak azokat, amik itthon nem teremnek meg. Mert ha például
szereti a fiam a mandarint, természetesen nem fogom azt mondani neki, hogy nem, de ha nem
lenne, tudnék neki adni almát, naspolyát, körtét, vagy a nyáron megtermelt és elrakott
kompótokat. Van több hektárnyi saját földünk és erdőnk, megművelésüket és fenntartásukat pedig
egyenesen az őseinktől vettük át, és szeretném, ha ez a hagyomány így is maradna, még ha ez a
mindennapi munka és hobbik mellett rendkívül nehéz is.
Limitált példányszámú a kazetta, de a borító nem kézzel számozott, hanem minden
példányra rá van nyomva az aktuális példányszám. Ezt hogy sikerült kivitelezni, külön
nyomtatok 44 különböző borítót? Nyomdában készült egyébként, vagy fénymásoló boltban?

Atti: Mind a CD-, mind a kazettaborító nyomdában készült. Aránylag réginek mondható már ez a
munkakapcsolat ezzel a nyomdával, a múltban már jó néhány fanzine-t, szórólapot és borítót
készítettem itt. A sorszámozás nagyon egyszerű, elkészül a borító és a kedves nyomdászismerős
mechanikus módszerrel oldja meg a sorszámozást.
Roli, sok gitártémában felfedezni vélek egy finom kis black metalos részt, tudatos ez, vagy
ösztönösen jön belőled ez?

Roli: Ha felfedezted, akkor valószínűleg ösztönös lehet, habár Atti szerint beszorult egy Dimmu
Borgir CD a lejátszómba, és azóta nem tudom kiszedni onnan, így éjjel-nappal azt hallgatom, ami
meghallatszik az anyagon is, ha-ha. Viccet félretéve, elég sajátosan közelítettem mindig is a
hardcore zene irányába, így már a kezdeti terv is az volt, hogy egy kicsit szomorkás,
melankolikus hangulatot varázsolok a dalokba, amit az alaptémák tercelésével valósítottam meg.
Ezt a módszert ugyan alkalmazza néhány HC banda, de csak nagyon kevesen, és egyáltalán nem
olyan feltűnően, ahogyan én azt kiviteleztem a lemezen. Szerintem ezt a hangulatot érezted te
black metalosnak, ami – mint stílus – nem titkoltan közel áll hozzám.
Az első anyagotok kétféle formátumban jelent meg, meséljetek erről, hogyan kapható! A
pólóról is kérek infókat!

Atti: Valóban CD-n és kazettán jelent meg az első anyag, a két formátumnál annyi eltérés van,
hogy míg a CD a United Side - Barát feldolgozással zárul, addig a kazettát a Lépéselőny -
Kötéltánc feldolgozása zárja. Mint említetted, a kazetta sorszámozott és kétféle borítóval jelent
meg (44 piros és 44 fehér). A póló csak a "Harcolj Keményen" verzióhoz jár, ami tartalmaz még
egy kazettát, CD-t matricával és egy kitűzőt, ez 28 példányra van limitálva. Az
xgondviselesx@gmail.com címen lehet megrendelni a kiadványokat.
A jövőben miket terveztek?
Atti: A tervek szerint 2014 tavaszán nekiállunk az új dalok megalkotásának, amelyekhez már a
szövegek készen állnak, illetve a zenei rész egy része is. Hosszú távú jóslatokba felesleges
bocsátkozni. Képesek vagyunk bárkivel munkakapcsolatot kialakítani, hogy az emberek szemét
felnyissuk és utat mutassunk számukra.
Roli: Papíron már elkészült a következő anyag háromnegyede, és amint a másik zenei
projektemmel befejezem a felvételeket, azonnal nekilátok a dalok készre csiszolásának, majd a
felvételeknek is. Ha az első albumot vesszük alapul, 2015 végére talán kész is lesz az anyag.
Okés, több dolog nem jut eszembe, a végére mondjatok valamit!
Atti: Köszönettel és hálával tartozunk neked, amiért érdeklődést mutattál munkásságunk
irányába. Üzenet mindenki számra, hogy ismerje fel a valós ellenséget!
Roli: Szeretném megköszönni, hogy helyet biztosítottál nekünk az újságodban, nagyon tisztelem
azokat, akik még mindig életben próbálják tartani a nyomtatott földalatti sajtót még akkor is, ha
ennek már nincs akkora jelentősége, mint mondjuk a kilencvenes években. Kitartás!

Akarat Diadala 3.

2014 Április 19,-én ismételten megrendezésre kerül az Akarat Diadala, amelyre szeretettel várjuk azon sportolók, harcosok jelentkezését, akik a rendezvényen megmérettetnék magukat. 
Először is szeretnénk a legfontosabbat leszögezni: az Akarat Diadala Bajtársi Tornára CSAK olyan versenyzőket várunk, akik teljes mértékben azonosulnak az NS/hungarista ideológiával! Ez feltétel! Ezért szeretnénk azt elkerülni, hogy a rendezvényre olyan éjszakai emberek, hooligan-ok és profi küzdősportolók, stb. „tévedjenek”, akiktől távol áll az NS/hungarista ideológia, hiszen ennek a tornának a sport mellett a Bajtársi összefogás is a fő pillére. Minden olyan NS-t/hungaristát szeretettel várunk a rendezvényre, aki az ideológiát képviseli, legyen az éjszakai ember, hooligan, profi küzdősportoló, vagy akár egy magát megmérettetni szándékozó ideológiai harcos.  
Kérünk mindenkit, akit mint résztvevőt érdekel az Akarat Diadala Bajtársi Torna és szeretne arra jelentkezni, a következő alapinfókat adja meg, ezzel is segítve a szervezők munkáját.
- Név (lehet becenév is):
- Súlycsoport:
- Kor:
- Sportágban való jártasság:
- Szabályrendszer (amiben szeretne megküzdeni):
a.- MMA
b.- Thai box, K-1
c.- Grappling
d.- Ökölvívás
e.- K-3
- Továbbá mindenkit kérünk, hogy a sportszerűséget és az egyenlő erőviszonyok megteremtése érdekében az alábbiakból választva adja meg, hogy hány küzdősport megmérettetése volt.  
1.- Kezdő (0 meccs)
2.- 1-5 meccs
3.- 5-10 meccs
4.- 10-20 meccs
5.- 20 meccs felett

A rendezvényre szeretettel várunk minden érdeklődőt, nézőként is! 
A küzdelmeket profi versenybírók fogják felügyelni, illetve orvosi ellátás a helyszínen biztosítva lesz. 
További információk: www.facebook.com/AkaratDiadala,          akaratxxxdiadala@gmail.com

--
A megszokott érzéseken túl, a vágy erősen él benned
Valami jobb és igaz iránt, amit a polcról levenni nem lehet"

kedd, február 4

„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”

Hamarosan megjelenik egy hiánypótló válogatás album, a         Sons of Europe Productions jóvoltából. Hiánypótló, hiszen a két nép államiságának kezdetétől élő Töretlen Testvéri Kötelék eddig még nem szült közös zenei válogatás albumot az NS mozgalomban. A felsorakoztatott előadók igazán ütőképes jégtörői lehetnek ennek a törekvésnek. 
Testvérek mindörökké! 

Soon, there will out an unprecedented complation by                     Sons of Europe Productions. It is unprecedented, because the Unbroken Brotherhood between the two nations from the begining of their statehoods has never produced a common musical compilation in the NS movement. The lined up bands could be hard-hitting ice breakers of this intention. 
Brothers forever!

kedd, január 28

AN Polska 2013


Werwolf fest


“Jew, France is not for you”


A zuhogó eső ellenére több ezren követelték Francois Hollande francia államfő lemondását január 26.-án, vasárnap Párizsban. Az MTI beszámolója szerint a tiltakozó megmozdulást a mintegy ötven jobboldali és szélsőjobboldali csoportosulást, valamint nacionalista és konzervatív katolikus egyesületet tömörítő „HARAG NAPJA” nevű kollektíva szervezte.
A rendőrség szerint 17 ezren, a szervezők szerint 120 ezren vettek részt „a kormány ártó politikája” ellen szervezett békés felvonuláson, amely a Bastille tértől az Invalidusok felé vezető öt kilométeres útszakaszon haladt végig a francia fővárosban. A tömeg a szocialista elnök azonnali lemondását követelte. A gyakran családosan érkező tiltakozók részéről sokan a homoszexuális házasság ellen is szót emeltek, valamint az„Európa szétesőben, Franciaország egy nemzet” szlogent is kiabálták.
Az antiszemitizmussal vádolt humorista, Dieudonné M'bala M'bala támogatói is megjelentek a tömegben. A Le Monde című napilap tudósítása szerint antiszemita és homofób bekiabálásokat is lehetett hallani. "zsidó, Franciaország nem neked való"

hétfő, január 27

Stahlgewitter - Die Idee ist unbesiegt


Építs, előre!

Az MMA harcos, Petrovszki Attila egy új projekthez adta a nevét. Letisztult, egészséges szövegek jellemzik az albumot. Ami nem is meglepő, az egyébként is tisztán élő sportoló neve garancia erre.

elérhetőség: https://www.facebook.com/pages/Gondvisel%C3%A9s/1401609480076545?fref=ts